Keresés

Top Panel
Lőszermentesítés, talajkutatás

Lőszermentesítés, talajkutatás

Lőszermentesítés, talajkutatás

LŐSZERMENTESÍTÉS Magyarország teljes területén – szárazföldön és vízben egyaránt – előkerülhetnek fel...

Read more
Tűzijátékok kivitelezése

Tűzijátékok kivitelezése

Tűzijátékok kivitelezése

Profi tűzijátékok megtervezése, kivitelezése. TŰZIJÁTÉK SHOW előre elkészített program alapján. Települési,...

Read more
Tűzszerész biztosítás, beléptetés

Tűzszerész biztosítás, beléptetés

Tűzszerész biztosítás, beléptetés

Rendezvény biztosítás, épületek átvizsgálása, robbanóanyag-kereső kutya alkalmazása, személyi és gépjármű...

Read more
Speciális tűzszerész szolgáltatások

Speciális tűzszerész szolgáltatások

Speciális tűzszerész szolgáltatások

Speciális tűzszerészeti hatástanulmány, mágneses térkép, szaktanácsadás, geodéziai kitűzés, tűzszerész...

Read more
Piorotechnikai értékesítés

Piorotechnikai értékesítés

Piorotechnikai értékesítés

 Szezonálisan (december 28. és 31. között), és egész évben vásárolható pirotechnikai eszközök kis és...

Read more

 

Tornádó Trade 2000 Kft.

Székhely:
1097 Budapest
Vágóhíd utca 60. III./II./8.

Levelezési cím:
1097 Budapest
Vágóhíd utca 60. III./II./8.

Mail: berente@tt2000.hu

Telefon: +36 1 455 00  53
Fax:        +36 1 455 0148

További elérhetőségeink

Megrendelés, üzenet, e-mail küldés

 

ISO 9001

            A Tornádó Trade 2000 kft.

ISO 9001 minőségbiztosítással rendelkezik!


 

Munkatársaink írták

Posta Lajos és Bucsák Mihály munkatársaink, I. osztályú tűzszerészek, mint társszerzők írták meg a honvéd tűzszerészek első 70 évének történetét. Büszkék vagyunk Kollégáink teljesítményére, és bátran ajánljuk a téma iránt érdeklődők figyelmébe ezt a magas színvonalú, Hőseinknek is emléket állító művet!

     (részletekért kattintson a könyvre)

70 év az életveszély árnyékában


 

A Tüzszerészek 70 éve - videó

Munkatársaink közreműködésével, szövegezésével és szaktanácsadásával készült ez a videó, mely a magyarországi tűzszerészek történetét mutatja be.

(a videó elindításáért kattintson a képre)  A tűzszerészek 70 éve videó


 

A+ R A-

Az orosz 82 mm-es 1937 M és 1941/43 M aknavetők löszerei

A 82 mm-es aknavető a Vörös Hadsereg legelterjedtebb, legnagyobb darabszámban gyártott és alkalmazott tüzérségi fegyvere volt. „Amíg minden német katona nyakában vaskereszt lóg, addig nálunk minden második katona kezében aknavető lesz.” Mondta az orosz vezérkar és az ígéretét be is váltotta. Zászlóalj közvetlenként, a lövészzászlóalj szervezetébe 12 db, a lövészhadosztályok szervezetébe 83db, a gépesített hadtest szervezetébe 100 db, a harckocsi hadtest szervezetébe 52 db 82 mm-es aknavető tartozott. Az alap aknavetőt 1937M néven rendszeresítették és V.I. Savirina mérnök tervezte. A 82 mm-es aknavető egyszerű szerkezet volt, fegyvercsőből, talplemezből, villaállványból az irányzógépekkel és a célzó berendezésből állt. Az űrmérete egyes vélemények szerint azért lett 82 mm-es, hogy a Szovjetunióval határos államok által rendszeresített (általában 81 mm-es) aknagránátokat szükség esetén ebből a fegyverből is alkalmazni lehessen. A későbbi 1941/43M aknavető már visszalökést csillapító berendezéssel készült. Ezt a fegyvert a német hadseregben a8,2 cmGranatwerfer 274 (r) russisch néven rendszeresítették. Külön német lőszert nem terveztek hozzá, csak a zsákmányolt gránátokat alkalmazták. Napjainkban a fegyver továbbfejlesztett változatai még mindig rendszerben vannak több országban is. 1937M és 1941/43M orosz 82 mm-es aknavetők technikai adatai: - fegyver szállítási tömege: 60 kg; - fegyver harci tömege: 56 kg; - maximális irányzott lőtávolság: 3040 m; - függőleges irányzási határ: +45°- + 85°; - vízszintes finomirányzási határ: ± 3°; - vízszintes irányzási határ villaállvány áthelyezéssel, talplemez elforgatás nélkül: ± 30°; - maximális tűzgyorsaság: 25 lövés/perc; - a kirepülő aknagránát kezdősebessége: 70 – 211 m/s; - a gránát tömege gyújtószerkezettel: 3.1 – 3.46 kg; - lőtávolság: 85 – 3040 m-ig. 82 mm-es repesz aknagránát A repesz aknagránát feladata a szabadban vagy fedett terepmélyedésekben, lövészárkokban, fedezékek mögött elhelyezkedő céloknak (főleg az élő erőnek) leküzdése, a gránát robbanásakor keletkező repeszek illetve robbanó hatás által. Részei: - Aknatest: a lövedéktestek, legyenek tíz vagy hatszárnyúak, azonos geometriai méretekkel készülnek. A test anyaga lehet húzottacél, acélöntvény (temperöntvény) és acélozott öntöttvas. A húzottacél és az acélozott öntöttvas gránáttest ritkán fordul elő és általában a hatszárnyú aknagránátoknál. A gránáttesteken csak a gyújtószerkezet és a stabilizátorcső menetét valamint a hengeres részt esztergálják. A test csepp alakú, 5 db központozó kiszögeléssel és 4 db gázvisszafordító horonnyal. A stabilizátor-részt az aknatestbe menetesen csavarják be és pontozással rögzítik. Az aknatest stabilizátorcső részén találhatóak a lángátadó furatok a szárnylemezeken illetve a szárnylemezek között. Az aknagránátnak 3 db, ill. 5 db szárnylemeze van, tehát 6 db, ill. 10 db szárnya. Minden egyes szárnyon központi kiszögellést találunk. A szárnylemezeket két-két helyen ponthegesztéssel erősítik az aknatesthez. - Robbanótöltet: az aknatestben található a 0.4 kg tömegű öntött amatol (jelölés: A-40, A-50, A-60) vagy trotildugós öntött amatol (jelölés: AT-40, AT-80, AT-90) vagy újabban trotil és dinitronaftalin (jelölés: TD-58) keverékével szerelik. Az amatol robbanóanyag a TNT és ammoniumnitrát keveréke. A trotildugós töltetet azért alkalmazták, mert az amatollal szerelt gránátok egy részénél csak részleges robbanás következett be. A gyújtószerkezet detonátorperselyének az üregét mindig kihagyják. - Gyújtószerkezetek: - M-1 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga fém. - M-2 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga műanyag (öntött bakelit). - M-3 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga acél, köves talajra való tüzeléshez használták. - M-4 és M-5 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. Távélesítésű, élesedése a csőtorkolattól 3m-40m. A gyújtótest anyaga műanyag (öntött bakelit). - M-6 típusú pillanatműködésű félelőbiztosításos szerkezet. Távélesítésű, élesedése a csőtorkolattól 0.75m-10m. A gyújtótest anyaga rostos présanyag, színe barna. - MP-82 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga műanyag (bakelit). - Alaptöltet (kilövőtöltény): Az indítótöltény kívülről nagyban hasonlít egy vadásztöltényhez. Lakkozott, kétfalú papírhüvely mely alul fémfenékkel rendelkezik. A fémfenékben kerül elhelyezésre a papír fenékfojtás és az indító csappantyú. Lőportöltete8 g nitroglicerines feketeszemcsés lőpor (jelölése: BM vagy NGL). Az indítótöltényt az aknagránát stabilizátorcsövében helyezik el. - Póttöltet (hajító töltet): A lőtávolság növelésére a farokrészre erősített póttölteteket alkalmaznak. A póttölteteket a hatszárnyú aknagránátnál a szárnyakban kivágott hasítékok közé helyezik. Póttöltetek száma 0db – 6db-ig terjedhet, a póttöltetek számának növelésével növelhető a lőtávolság is. 1 db póttöltet súlya: 7 g. A tízszárnyú aknagránátnál a póttöltetek száma 0db – 3db-ig terjedhet. A póttöltet egy kettévágott gyűrű mely összekötött, vagy összeragasztott vékony lemezgyűrű lőporból áll, amelyet vékony anyagból készült tokban van elhelyezve. A szárnyak fölé a stabilizátorcsőre helyezik a póttöltetet (1, 2, vagy 3db-ot) közvetlenül a kilövés előtt. 1 db póttöltet súlya: 13 g. A maximális lőtávolságot az alaptöltet és a 3 db póttöltet alkalmazásával együttesen lehet elérni. A hatszárnyú konstrukció a háború előtti tervezés eredménye, a rendszeresítésre került aknavetők legelső gránátjai ilyenek voltak. Előnye a póttöltetek variálási lehetősége, ezáltal a lőtávolság precízebb meghatározása, a célterület pontosabb belövése valamint az aknavető csövének kímélése (élettartamának növelése) a nagy töltetek alkalmazásából adódó terhelésektől. Hátránya a bonyolultsága a póttöltetek nagy száma miatt. A 3 póttöltetes tízszárnyú aknagránátok a kezelési bonyolultságot csökkentették és a háború végére a hatszárnyú gránátokat háttérbe szorították. Működés: Kilövéskor az aknagránátot az aknavető csövébe ejtik. Az aknagránát a csőbeejtés után a saját lendületétől fogva ráesik a vető csövének alján mereven rögzített ütőszegre. Az ütőszeg az indítótöltény csappantyúházát benyomja és indítja a csappantyút. A keletkező szúróláng a lőportöltetet meggyújtja. A keletkező lőporgázok hőmérséklete és nyomása miatt a lángátadó furatoknál a papírtest átszakad és a lőporgázok a fegyvercsőben szétterjednek és az esetlegesen elhelyezett póttöltetek is meggyulladnak növelve ezzel a csőben levő gáznyomást. A fokozódó nyomás miatt az aknagránát elindul a csőszáj felé. Mivel azonban az aknalövedék és a csőfal közti rés nagy (0.25 – 0.5 mm) lövés közben a lőporgázok nagyfokú elszökése következik be. A lőporgázok elszökésének csökkentésére 5 db központozó kiszögellést és 4 db gázvisszafordító hornyot alakítottak ki. A lőporgázok elszökésének lecsökkenése ezen gyűrűs hornyokban való többszöri kitágulása és megfordulása révén bekövetkező sebességcsökkenés eredményeképpen jön létre. A gránát egyenes mozgását a csőben a központozó gyűrűk és a szárnyakon található központozó kiszögellések végzik. A röppályán a fejrész nehéz aknalövedék stabilizálását a szárnyak és az egyenlőtlen tömegeloszlás együttesen biztosítják. Becsapódáskor a gyújtószerkezet a robbanótöltetet felrobbantja, ami a lövedéktest meghatározott számú és tömegű repeszekre történő szétszakadását eredményezi. Az aknagránát a keletkező repeszekkel pusztít. Orosz 82 mm-es repesz aknagránát típusai: - O-832 kódjelű, hatszárnyú repeszaknagránát; - O-832Д (O-832D) kódjelű, tízszárnyú repeszaknagránát; - O-832ДУ (O-832DU) kódjelű, javított tízszárnyú repeszaknagránát. 1. kép Előtalált O-832 repeszaknagránát 2. kép 82 mm-es repeszaknagránát 3. kép 82 mm-es repesz aknagránátok O-832D 4. kép 82 mm-es repesz aknagránátok O-832 5. kép O-832D metszet 6. kép O-832DU 7. kép 6 és 10 szárnyú repesz aknagránátok 8. kép Éles O-832DU 82 mm-es köd aknagránát A 82 mm-es aknavető különleges lőszere. Feladata a csapatok nappali harcának elősegítése, a manőverterület vagy egyéb fontos terepszakasz álcázása ködfüggöny létrehozásával. Alkalmazható még cél megjelölésére, jelzésére, uralkodó szélirány meghatározására. Részei: - Aknatest: a lövedéktestek, legyenek tíz vagy hatszárnyúak, azonos geometriai méretekkel készülnek. A test anyaga készülhet húzottacélból, vagy acélozott öntöttvasból. A gránáttesteken csak a gyújtószerkezet és a stabilizátorcső menetét valamint a hengeres részt esztergálják. A test csepp alakú, 5 db központozó kiszögeléssel és 4 db gázvisszafordító horonnyal. A repeszgránáttesttől eltérően itt alkalmaznak egy becsavarható robbantóperselyt. A robbantópersely és a lövedéktest között gumitömítés található. A stabilizátor-részt az aknatestbe menetesen csavarják be és pontozással rögzítik. Az aknatest stabilizátorcső részén találhatóak a lángátadó furatok a szárnylemezeken illetve a szárnylemezek között. Az aknagránátnak 3 db. ill. 5 db. szárnylemeze van, tehát 6 db. ill. 10 db szárnya. Minden egyes szárnyon központi kiszögellést találunk. A szárnylemezeket két-két helyen ponthegesztéssel erősítik az aknatesthez. - Robbanótöltet: a robbantóperselyben 0.066 kg „orosz elegy” robbanóanyag keverék (pikrinsav és dinitronaftalin) található (újabban trotil), feladata a detonátorral együttesen a gránáttest egyidejű szétvetése. A gránát fő töltete, amivel a ködfelleget létrehozza az aknatestben található0.338 kg tömegű fehér foszfor (jelölés: P) újabban sárga foszfort (jelölés: P-4). - Gyújtószerkezetek: - M-1 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga fém. - M-2 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga műanyag (öntött bakelit). - M-3 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga acél, köves talajra való tüzeléshez használták. - M-4 és M-5 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. Távélesítésű, élesedése a csőtorkolattól 3m-40m. A gyújtótest anyaga műanyag ( öntött bakelit). - MP-82 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga műanyag (bakelit). - Alaptöltet (kilövőtöltény): Az indítótöltény kívülről nagyban hasonlít egy vadásztöltényhez. Lakkozott, kétfalú papírhüvely mely alul fémfenékkel rendelkezik. A fémfenékben kerül elhelyezésre a papír fenékfojtás és az indító csappantyú. Lőportöltete8 g nitroglicerines feketeszemcsés lőpor (jelölése: BM vagy NGL). Az indítótöltényt az aknagránát stabilizátorcsövében helyezik el. - Póttöltet (hajítótöltet): A lőtávolság növelésére a farokrészre erősített póttölteteket alkalmaznak. A póttölteteket a hatszárnyú aknagránátnál a szárnyakban kivágott hasítékok közé helyezik. Póttöltetek száma 6 db-ig terjedhet, a póttöltetek számának növelésével növelhető a lőtávolság is. 1 db póttöltet súlya: 7 g. A tízszárnyú aknagránátnál a póttöltetek száma 3 db-ig terjedhet. A póttöltet egy kettévágott gyűrű mely összekötött, vagy összeragasztott vékony lemezgyűrű lőporból áll, amelyet vékony anyagból készült tokban van elhelyezve. A szárnyak fölé, a stabilizátorcsőre helyezik a póttöltetet (1, 2, db 3 db-ot) közvetlenül a kilövés előtt. 1 db póttöltet súlya: 13 g. A maximális lőtávolságot az alaptöltet és a 3 db póttöltet alkalmazásával együttesen lehet elérni. Működés: Kilövéskor az aknagránátot az aknavető csövébe ejtik. Az aknagránát a csőbeejtés után a saját lendületétől fogva ráesik a vető csövének alján mereven rögzített ütőszegre. Az ütőszeg az indítótöltény csappantyúházát benyomja és indítja a csappantyút. A keletkező szúróláng a lőportöltetet meggyújtja. A keletkező lőporgázok hőmérséklete és nyomása miatt a lángátadó furatoknál a papírtest átszakad és a lőporgázok a fegyvercsőben szétterjednek és az esetlegesen elhelyezett póttöltetek is meggyulladnak növelve ezzel a csőben levő gáznyomást. A fokozódó nyomás miatt az aknagránát elindul a csőszáj felé. Mivel azonban az aknalövedék és a csőfal közti rés nagy (0.25 – 0.5 mm) lövés közben a lőporgázok nagyfokú elszökése következik be. A lőporgázok elszökésének csökkentésére 5 db központozó kiszögellést és 4 db gázvisszafordító horonyt alakítottak ki. A lőporgázok elszökésének lecsökkenése ezen gyűrűs hornyokban való többszöri kitágulása és megfordulása révén bekövetkező sebességcsökkenés eredményeképpen jön létre. A gránát egyenes mozgását a csőben a központozó gyűrűk és a szárnyakon található központozó kiszögellések végzik. A röppályán a fejrésznehéz aknalövedék stabilizálását a szárnyak és az egyenlőtlen tömegeloszlás együttesen biztosítják. Becsapódáskor a gyújtószerkezet detonátora a robbantópersely töltetét felrobbantja a robbanás a gránáttestet szétveti és a fehér foszfor töltetet elégeti. A keletkező égéstermékek a levegő nedvességével reakcióba lépnek és foszforsavat képeznek, ez adja a fehér füstöt. Alkalmazásának célja álcázó füstfüggöny létrehozása. Megkülönböztetésül a központozó gyűrű alatt fekete gyűrű alakú sáv van felfestve a gránáttestre. Orosz 82 mm-es köd aknagránát típusai: - Д-832 (D-832) kódjelű, hatszárnyú ködaknagránát; - Д-832A (D-832A) kódjelű, hatszárnyú ködaknagránát; - Д-832 ДУ (D-832DU) kódjelű, javított tízszárnyú ködaknagránát. 1. kép 82 mm-es köd (D-832) aknagránát megtaláláskor 2. kép 82 mm-es köd aknagránát 82 mm-es világító aknagránát A 82 mm-es zászlóalj aknavető különleges lőszere. Feladata a zászlóalj éjszakai harcának elősegítése, a célterület vagy egyéb fontos terepszakasz megvilágítása, segítség a közvetlen irányzású tüzérségnek az éjszakai célfelderítésben. Részei: - Aknatest: A test anyaga forgácsolt húzottacélból készül. A test nem csepp alakú, hanem hengeres, ami a gránát térfogatnövelését teszi lehetővé. A nagy térfogatra a világítószerkezet elhelyezése miatt van szükség. A hengeres rész alsó részén található az 5 db központozó kiszögelés és 4 db gázvisszafordító horony. A gránáttest két részből tevődik össze melyeket nyíródó szegecsek (4 db) fognak össze. A felső hengeres rész tartalmazza a világító csillagot és a lökőtöltetet. Az alsó ogivál alakú rész tartalmazza az ejtőernyőt a zsinórzattal. A stabilizátor-rész belső menettel csatlakozik a gránáttest alsó részéhez és pontozással rögzítik. Az aránytalanul hosszú stabilizátorrész alkalmazására a nagytérfogatú gránáttest miatt (jobb ballisztikai jellemzők) van szükség. Az aknatest stabilizátorcső részén találhatóak a lángátadó furatok a szárnylemezeken illetve a szárnylemezek között. Az aknagránátnak. 5 db szárnylemeze van, tehát 10 db szárnya. Minden egyes szárnyon központi kiszögellést találunk. A szárnylemezeket két-két helyen ponthegesztéssel erősítik az aknatesthez. - Robbanótöltet: A világítócsillag töltete (jelölés: KT-8) több lépcsőben összepréselt magnézium, alumínium, nitrogénsavas bárium és cementáló anyag porkeverékéből áll és egy bádogdobozban helyezkedik el. A töltet tetejére lángra lobbantó anyagot préselnek. A világító csillag égési ideje 27-28 sec. - Gyújtószerkezetek: - T-1 típusú (С-832) kettős működésű (időzített és pillanatcsapódó) előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga alumínium (védősapkával ellátva). - K-1 típusú (57-V-003) kettős működésű (időzített és tehetetlenségi csapódó) előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga alumínium (védősapkával ellátva). - Alaptöltet (kilövőtöltény): Az indítótöltény kívülről nagyban hasonlít egy vadásztöltényhez. Lakkozott, kétfalú papírhüvely mely alul fémfenékkel rendelkezik. A fémfenékben kerül elhelyezésre a papír fenékfojtás és az indító csappantyú. Lőportöltete8 g nitroglicerines feketeszemcsés lőpor (jelölése: BM vagy NGL). Az indítótöltényt az aknagránát stabilizátorcsövében helyezik el. - Póttöltet (hajítótöltet): A lőtávolság növelésére a farokrészre erősített póttölteteket alkalmaznak. A tízszárnyú aknagránátnál a póttöltetek száma 3 db-ig terjedhet. A póttöltet egy kettévágott gyűrű mely összekötött, vagy összeragasztott vékony lemezgyűrű lőporból áll, amelyet vékony anyagból készült tokban van elhelyezve (jelölés: NGGY). A szárnyak fölé a stabilizátorcsőre helyezik a póttöltetet (1, 2, vagy 3 db-ot) közvetlenül a kilövés előtt. 1 db póttöltet súlya: 13 g. A maximális lőtávolságot az alaptöltet és a 3 db póttöltet alkalmazásával együttesen lehet elérni. Alaptöltettel (nullás töltet) a világító gránátot kilőni Tilos! Működés: Kilövés előtt a védősapkát a gyújtóról el kell távolítani. Kilövéskor az aknagránátot (tömege: 3,28 kg) az aknavető csövébe ejtik. Az aknagránát a csőbeejtés után a saját lendületétől fogva ráesik a vető csövének alján mereven rögzített ütőszegre. Az ütőszeg az indítótöltény csappantyúházát benyomja és indítja a csappantyút. A keletkező szúróláng a lőportöltetet meggyújtja. A keletkező lőporgázok hőmérséklete és nyomása miatt a lángátadó furatoknál a papírtest átszakad és a lőporgázok a fegyvercsőben szétterjednek és az elhelyezett póttöltetek is meggyulladnak növelve ezzel a csőben levő gáznyomást. A fokozódó nyomás miatt az aknagránát elindul a csőszáj felé. Mivel azonban az aknalövedék és a csőfal közti rés nagy (0.25 – 0.5 mm) lövés közben a lőporgázok nagyfokú elszökése következik be. A lőporgázok elszökésének csökkentésére 5 db központozó kiszögellést és 4 db gázvisszafordító hornyot alakítottak ki. A lőporgázok elszökésének lecsökkenése ezen gyűrűs hornyokban való többszöri kitágulása és megfordulása révén bekövetkező sebességcsökkenés eredményeképpen jön létre. A gránát egyenes mozgását a csőben a központozó gyűrűk és a szárnyakon található központozó kiszögellések végzik. A röppályán a fejrész nehéz aknalövedék stabilizálását a hosszú farokrész, a szárnyak és az egyenlőtlen tömegeloszlás együttesen biztosítják. Kilövéskor a gyújtószerkezet időzítő lőporának égése elindul, a beállításnak (max. 30 sec.) megfelelően a lőpor leégése után a gyullasztó lőpor lángra lobban és a világítócsillag lángralobbantó anyagát meggyújtja. Ezzel egy időben a kilökő lőport is begyújtja. Ennek égésekor akkora gáznyomás keletkezik, ami a nyíródó szegecseget elnyírja, a gránát alsó és felső része szétesik. Az alsó részből az ejtőernyő kiszabadul és a felső lövedéktestből kihúzza a világító csillagot. A világító elegyet a gránát repülési irányával ellentétes irányban, hátrafelé veti ki. A világítócsillag az ejtőernyő által lefékeződve szabadon esik a föld felé és a csillag töltetét már az előtételegy begyújtotta. Az esetlegesen nem működő időzített üzemmód esetén a gyújtó becsapódáskor fogja a csillagot kivetni. Megkülönböztetésül a központozó gyűrű alatt fehér gyűrű alakú sáv van felfestve a gránáttestre. Lőtávolság 500- 2700 méterig, a gránát bontási magassága 400-500 méter, a megvilágított terület sugara450 méter. Az orosz 82 mm-es világító aknagránát típusai: - С-832 kódjelű, tízszárnyú világító aknagránát; - 57-V-003 kódjelű, magyar gyártású tízszárnyú világító aknagránát; - С-832K kódjelű, tízszárnyú világító aknagránát; - С-832C kódjelű, tízszárnyú világító aknagránát; - С-822CM kódjelű, tízszárnyú világító aknagránát. 1. kép 82 mm-es világító aknagránát (57-V-003) szerkezeti felépítése 2. kép 82 mm-es világító aknagránát (57-V-003) 3. kép 82 mm-es világító aknagránát (57-V-003) 4. kép 82 mm-es világító (C-832K) aknagránát 5. kép 82 mm-es világító aknagránátok

Az orosz 50 mm-es 1938 M és 1940 M aknavető

Az 50mm-es századaknavető egyidőben az összes többi ismert orosz aknavetőfajtával, az 1930-as években lett kifejlesztve. Két aknavető lett rendszeresítve a Vörös Hadseregben az 1938M és az 1940M. A két aknavető között lényeges eltérés nincs. Az aknavetőket a tervezők a gyalogság közelharc eszközének és nem a gyalogság közvetlen támogatására tervezték. Ezáltal csökkenteni tudták a fegyver tömegét 9 kg-ra (német 50 mm-es aknavető tömege:14 kg). A tömegcsökkentés elérése érdekében a tervezők lemondtak a széles oldalirányzási lehetőségről, de ez nem jelentett hátrányt a gyakorlatban, mert a fegyver kis tömege lehetővé tette a gyors pozícióváltást, a tüzelési szektor áthelyezését. Minden szempontból kedvező adottságokkal rendelkező gyalogsági fegyver volt, mégsem terjedt el annyira, mint a 82 mm-es aknavető. Ennek az oka valószínűleg a csekély tűzerő volt, mert a gránát hatása a célban nagyjából egy F-1-es kézigránát repesz hatásával egyezett meg. A fegyver a második világháború végéig rendszerben volt, a háború után szinte egyből kivonták. 1938M és 1940M orosz 50 mm-es aknavetők technikai adatai: - fegyver tömege:9 kg - Maximális irányzott lőtávolság:800 m - Függőleges irányzási határ: +45°- + 75° - Vízszintes irányzási határ (összesen): 8° - Gyakorlati tűzgyorsaság: 30 lövés/perc - A kirepülő aknagránát kezdősebessége: 95 m/s - A gránát tömege gyújtószerkezettel: 0.85kg –1.087 kg - Lőtávolság: kb. 125m – 800 m-ig 1. kép Orosz 50 mm-es 1938M aknavető 2. kép Orosz 50 mm-es 1940M aknavető 50 mm-es repesz aknagránát Részei: - Aknatest: jellegzetessége, hogy a test a stabilizátorcsővel egy anyagból készül, egy egészet képez, nem szétszedhető. Hasonló kaliberű más nemzetiségű aknagránátok általában becsavarható stabilizátorcsővel készülnek. A test anyaga húzottacél vagy öntöttacél, felülete kívül-belül vagy csak kívül forgácsolt. A test csepp alakú, 5 db központozó kiszögeléssel és 4 db gázvisszafordító horonnyal. Az aknatest stabilizátorcső részén találhatóak a lángátadó furatok a szárnylemezeken illetve a szárnylemezek között. Az aknagránátnak 2 db. ill. 3 db szárnylemeze van, tehát 4 db. ill. 6 db szárnya. Minden egyes szárnyon központi kiszögellést találunk. A szárnylemezeket két-két helyen ponthegesztéssel erősítik az aknatesthez. - Robbanótöltet: az aknatestben található a0.09 kg tömegű préselt vagy öntött TNT. A gyújtószerkezet detonátorperselyének az üregét mindig kihagyják, kivéve ha M-1-es típusú gyújtószerkezettel szerelik a gránátot. Az M-50-es és MP gyújtószerkezetek a detonátorral egybeszerelve kerülnek készletezésre. - Gyújtószerkezetek: – M-1 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga fém. - M-50 típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga fém. Az M50-es gyújtószerkezetet mindig bakelit közcsavarral alkalmazták. - MP típusú pillanatműködésű előbiztosítás nélküli szerkezet. A gyújtótest anyaga műanyag (bakelit). - Alaptöltet (kilövőtöltény): Az indítótöltény kívülről nagyban hasonlít egy vadásztöltényhez. Lakkozott papír burkolatú, fenékrészén fém kupakkal, a fenékcsésze közepén az indító csappantyúval. Lőportöltete4.5 g nitroglicerines négyszögletű lőpor. Az indítótöltényt az aknagránát stabilizátor csövében helyezik el. Az aknagránáthoz nincs póttöltet, a lőtávolságot csak a csőemelkedés változtatásával lehet befolyásolni. Működés: Kilövéskor az aknagránátot az aknavető csövébe ejtik. Az aknagránát a csőbeejtés után a saját lendületétől fogva ráesik a vető csövének alján mereven rögzített ütőszegre. Az ütőszeg az indítótöltény csappantyúházát benyomja és indítja a csappantyút. A keletkező szúróláng a lőportöltetet meggyújtja. A keletkező lőporgázok hőmérséklete és nyomása miatt a lángátadó furatoknál a papírtest átszakad és a lőporgázok a fegyvercsőben szétterjednek. A fokozódó nyomás miatt az aknagránát elindul a csőszáj felé. Mivel azonban az aknalövedék és a csőfal közti rés nagy (0.25 – 0.5 mm) lövés közben a lőporgázok nagyfokú elszökése következik be. A lőporgázok elszökésének csökkentésére 5 db központozó kiszögellést és 4 db gázvisszafordító hornyot alakítottak ki. A lőporgázok elszökésének lecsökkenése ezen gyűrűs hornyokban való többszöri kitágulása és megfordulása révén bekövetkező sebességcsökkenés eredményeképpen jön létre. A gránát egyenes mozgását a csőben a központozó gyűrűk és a szárnyakon található központozó kiszögellések végzik. A röppályán a fejrész nehéz aknalövedék stabilizálását a szárnyak és az egyenlőtlen tömegeloszlás együttesen biztosítják. Becsapódáskor a gyújtószerkezet a robbanótöltetet felrobbantja, ami a lövedéktest meghatározott számú és tömegű repeszekre történő szétszakadását eredményezi. Orosz 50 mm-es repesz aknagránát típusai: - O-822 kódjelű, hatszárnyú húzottacél repeszaknagránát - O-822A kódjelű, négyszárnyú öntöttacél repeszaknagránát 3. kép Orosz 50 mm-es O-822 repeszaknagránát M-50 típusú gyújtószerkezettel 4. kép Orosz 50 mm-es O-822 repeszaknagránát M-P típusú gyújtószerkezettel 5. kép Orosz 50 mm-es O-822A repeszaknagránát M-1 típusú gyújtószerkezettel 6. kép Orosz 50 mm-es repeszaknagránát előtalálása

Történeti Áttekintés Magyarországon a legnagyobb gyakorisággal előforduló Második Világháborús robbanótest, amit az állampolgárok megtalálnak és bejelentenek a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére az úgynevezett „szárnyas akna” vagyis aknagránát. Az aknavetőket először az Orosz hadsereg alkalmazta az 1904-1905-ös Japán – Orosz háborúban, Port-Artur ostrománál. Az orosz hadseregben az aknavetőket először az arcvonalhoz közellévő műhelyekben kézműipari módon állították elő. Ezek az eszközök egy egyszerű fa talpazatra erősített, közönséges becsavarható fenekű vascsövek voltak. Az első 47mm-es űrméretű aknavető a6 kgtömegű gránátját csupán kb. 400 m-re volt képes eljuttatni. 1. kép 25 cm-es aknavető Később az aknavetők gyártását az iparra bízták és az orosz hadsereg az első világháború végére 4.500 db könnyű és 267 db nehéz aknavetővel rendelkezett. készítettek.A németek az oroszok tapasztalatait felhasználva 1910-ben egy25 cműrméretű elöltöltő, huzagolt csövű, hátrasiklásos aknavetőt Az eszköz a kb.100 kgkörüli aknagránátját 420 m-es távolságba volt képes eljuttatni. A fegyver össztömege1000 kgvolt és tűzgyorsasága óránként 10-15 db lövés volt. Az 1914-18-as I. világháborúban a német-porosz hadsereg alkalmazta először az aknavetőket, majd az ellenfeleik is megkezdték a sima csövű tűzfegyver az aknavető gyártását. Az arcvonalak megmerevedése nagyban elősegítette az aknavetők fejlesztését. Az Osztrák- Magyar hadseregben is az első világháború ideje alatt fejlesztették és rendszeresítették az aknavetőket. Az osztrák-magyar hadsereg a légaknavetőt részesítette előnyben, mivel lövéskor nem fedte fel a tüzelőállás helyét. A sűrített levegővel, ill. szénsavval működő aknavetőket főleg hegyi területeken alkalmazták. Csekély teljesítményük és kis lőtávolságuk (200-500 m)miatt nem terjedt el. Szerkezetileg az aknavetőkből többféle típust készítettek: sűrített levegővel ill. szénsavval működőt, lőpor felhasználásával működőt, elöl és hátultöltős, sima és huzagolt csövű aknavetőket. Az aknavető fegyverek és gránátjaik a „mai” (II. világháború és az azt követő időszak) formájukat és szerkezeti felépítésüket az első világháború utáni fejlesztések eredményeként nyerték el. A második világháborúban az aknavetők rendkívül széleskörű alkalmazást nyertek (repesz, repeszromboló, romboló, gyújtó hatású, köd, világító, propaganda aknagránátok formájában) és űrméretük 47mm és 240mm között mozgott. Az aknavető osztagok szervezetileg beolvadtak a lövészszázadokba, zászlóaljakba, és jelentősen kibővítették a gyalogság lehetőségeit az ellenséges élő erők és tűzfészkek elleni harcfeladatok megoldása terén. Az aknavetők nem helyettesítik, hanem kiegészítik a tüzérség tüzét. Az aknavetők nagymérvű fejlődését és alkalmazását az alábbi előnyei segítették: az aknavető szerkezete és kiszolgálása egyszerű (rövid kiképzés), kis súly, nagy tűzgyorsaság, a tüzelőállások megválasztását leegyszerűsítő meredek röppálya, az ellentétes lejtőkön, meredekfalú fedezékek mögött elhelyezkedő ellenséges élőerők megsemmisítésének lehetősége csekély tűzerővel. Az aknalövedékek nem végeznek hossztengely körüli mozgást (kivéve néhány tipust), ezért szükséges a tüzérségi lövedékektől eltérő stabilizálás, a farokszárnyak alkalmazása. A nagy becsapódásszögek növelik a keletkező repeszek (a tüzérségi eszközökhöz viszonyítva) nagyobb megsemmisítő hatását. Az aknavető legnagyobb hibája a tüzérségi eszközökhöz viszonyítva, hogy nem lehet lapos röppályájú lövést leadni vele. 2. kép 12 cm-es légaknavető gránát 3. kép 20 cm-es légaknavető gránát 3. kép 20 cm-es légaknavető gránát 4. kép 20 cm-es légaknavető

Történeti Áttekintés

Magyarországon a legnagyobb gyakorisággal előforduló Második Világháborús robbanótest, amit az állampolgárok megtalálnak és bejelentenek a Magyar Honvédség Tűzszerész Ügyeletére az úgynevezett „szárnyas akna” vagyis aknagránát. A Tornádó Trade kft. által végzett lőszermentesíés, műszeres átvizsgálás során a legnagyobb mennyiségben előforduló robbanótest.

Az aknavetőket először az Orosz hadsereg alkalmazta az 1904-1905-ös Japán – Orosz háborúban, Port-Artur ostrománál. Az orosz hadseregben az aknavetőket először az arcvonalhoz közellévő műhelyekben kézműipari módon állították elő. Ezek az eszközök egy egyszerű fa talpazatra erősített, közönséges becsavarható fenekű vascsövek voltak. Az első 47mm-es űrméretű aknavető a6 kgtömegű gránátját csupán kb. 400 m-re volt képes eljuttatni.

25 cm-es aknavető

1. kép 25 cm-es aknavető

Később az aknavetők gyártását az iparra bízták és az orosz hadsereg az első világháború végére 4.500 db könnyű és 267 db nehéz aknavetővel rendelkezett. készítettek. A németek az oroszok tapasztalatait felhasználva 1910-ben egy25 cm űrméretű elöltöltő, huzagolt csövű, hátrasiklásos aknavetőt Az eszköz a kb.100 kgkörüli aknagránátját 420 m-es távolságba volt képes eljuttatni. A fegyver össztömege 1000 kg volt, és tűzgyorsasága óránként 10-15 db lövés volt.

Az 1914-18-as I. világháborúban a német-porosz hadsereg alkalmazta először az aknavetőket, majd az ellenfeleik is megkezdték a sima csövű tűzfegyver az aknavető gyártását. Az arcvonalak megmerevedése nagyban elősegítette az aknavetők fejlesztését. Az Osztrák- Magyar hadseregben is az első világháború ideje alatt fejlesztették és rendszeresítették az aknavetőket. Az osztrák-magyar hadsereg a légaknavetőt részesítette előnyben, mivel lövéskor nem fedte fel a tüzelőállás helyét. A sűrített levegővel, ill. szénsavval működő aknavetőket főleg hegyi területeken alkalmazták. Csekély teljesítményük és kis lőtávolságuk (200-500 m) miatt nem terjedt el.

Szerkezetileg az aknavetőkből többféle típust készítettek: sűrített levegővel ill. szénsavval működőt, lőpor felhasználásával működőt, elöl és hátultöltős, sima és huzagolt csövű aknavetőket.

Az aknavető fegyverek és gránátjaik a „mai” (II. világháború és az azt követő időszak) formájukat és szerkezeti felépítésüket az első világháború utáni fejlesztések eredményeként nyerték el. A második világháborúban az aknavetők rendkívül széleskörű alkalmazást nyertek (repesz, repeszromboló, romboló, gyújtó hatású, köd, világító, propaganda aknagránátok formájában) és űrméretük 47mm és 240mm között mozgott.

Az aknavető osztagok szervezetileg beolvadtak a lövészszázadokba, zászlóaljakba, és jelentősen kibővítették a gyalogság lehetőségeit az ellenséges élő erők és tűzfészkek elleni harcfeladatok megoldása terén. Az aknavetők nem helyettesítik, hanem kiegészítik a tüzérség tüzét. Az aknavetők nagymérvű fejlődését és alkalmazását az alábbi előnyei segítették:

- az aknavető szerkezete és kiszolgálása egyszerű (rövid kiképzés), kis súly, nagy tűzgyorsaság, a tüzelőállások megválasztását leegyszerűsítő meredek röppálya, az ellentétes lejtőkön, meredekfalú fedezékek mögött elhelyezkedő ellenséges élőerők megsemmisítésének lehetősége csekély tűzerővel.

Az aknalövedékek nem végeznek hossztengely körüli mozgást (kivéve néhány típust), ezért szükséges a tüzérségi lövedékektől eltérő stabilizálás, a farokszárnyak alkalmazása. A nagy becsapódásszögek növelik a keletkező repeszek (a tüzérségi eszközökhöz viszonyítva) nagyobb megsemmisítő hatását.

Az aknavető legnagyobb hibája a tüzérségi eszközökhöz viszonyítva, hogy nem lehet lapos röppályájú lövést leadni vele.

12-cm-es-lgaknavet-grnt

2. kép 12 cm-es légaknavető gránát

 

20 cm-es légaknavető gránát

3. kép 20 cm-es légaknavető gránát 

 

20 cm-es légaknavető

4. kép 20 cm-es légaknavető

 

Galéria

Tornádó Trade 2000 Kft.

Székhely:
1097 Budapest
Vágóhíd utca 60. III./II./8.

Levelezési cím:
1097 Budapest
Vágóhíd utca 60. III./II./8.

Mail: berente@tt2000.hu

Telefon: +36 1 455 00  53
Fax:        +36 1 455 0148

Megrendelés, üzenet, e-mail küldés

 

Rólunk mondták

  • Kovács János, Balmazújváros

    "Az Önök által lejátszott tűzijáték rendkívül látványos és szép volt, mellyel emelték a házassági...

    Bővebben: Kovács János,...

  • Nagy Sándor Ede (Magyar Suzuki Rt.)

    "A munkavégzés minőségével maximálisan meg voltunk elégedve. Minden speciális kérést teljesített a...

    Bővebben: Nagy Sándor...

  • Christian Noack (M-6 AÉKT)

    "A cég, és munkatársaik hozzáállásával, munkájuk minőségével rendkívül elégedettek voltunk. A...

    Bővebben: Christian...